Az Ember a Városban Alapítvány 2010 novemberében alakult az emberi léptéket, az emberek igényeit szem előtt tartó városhasználat kialakításáért. A város legfontosabb építőkövei számunkra az emberek. Ezért az Ember a Városban Alapítvány számára a város élhetőségét a lakók életminősége határozza meg.

E cél elérése érdekében a tudományos élet szereplőivel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, lakossági csoportokkal és a privát szféra szereplőivel is együttműködik. Az alapítvány pártoktól, hivataloktól és egyéb szervezetektől független civil kezdeményezés, amely a városlakók energiáit, jobbító tettvágyát kívánja egyesíteni és események, akciók végrehajtása céljából összefogni. A budapesti történetek, események különösen fontosak számunkra, de ugyanúgy vidéki városaink életére, vidéki történésekre is figyelünk, reflektálunk.

Az alapítvány épít a szakértői hálózatára, aki segítenek abban, hogy a város ütőerén tarthassuk az ujjunkat, hogy érezzük, lássuk mik a hiányosságok, mi működik rosszul, hova kell a figyelmünket irányítani. A Think-tank által felvetett problémákra kreatív ötletekkel, az online kommunikációs technikák hatékonyabb használásával, fiatalos lendülettel keresünk okos (értsd smart) megoldásokat.

Hiszünk abban, hogy az online felületek professzionális kihasználása új utakat teremthet a városi közösségteremtésben, a közösségi alapú városfejlesztésben, a környezettudatos városhasználatban, e mellett új kommunikációs csatornákat teremthet az önkormányzatok és a városhasználók között. Az új alkalmazások és online fejlesztések egyszerre növelik a városhasználók kreativitását, elköteleződését és csökkentik a városvezetés adminisztratív költségeit, a bürokráciát. Az alapítványnak jelenleg három működő munkacsoportja van, amelyek az online kommunikációs technikák felhasználhatóságán munkálkodik a városfejlesztés három különböző területén.

Fenntarthatósági munkaterület. Az alapítvány, nevéhez hűen az emberközpontú városfejlesztésben hisz. Mivel emberközpontú, ezért fenntartható és környezettudatos is egyben. A városi élet fenntarthatóságával foglalkozik, arra keresi a választ, hogy milyen megoldások vannak arra, hogy hatékonyabban használjuk a környezetünk adta erőforrásokat. A háztartási hulladékoktól a zöldterületek fenntartásáig rengeteg munka vár még ránk. A városi élet elszakadni látszik a természettől, miközben a fenntarthatóság záloga a városi életforma elterjedésében, az energiagazdálkodás tudatosításában és a felhasználásunk minimalizálásában van. Célunk az építészet, kultúra, technológia és városi társadalom környezettudatosságának növelése, a fenntartható megoldások elősegítése. A fenntarthatósági terület egyik legfontosabb eszköze a nevelő, oktató munka.

Köztér munkaterület. A terek, parkok, sétányok a város nappalija. Mint egy szoba berendezése, a közterek használata, az, hogy hogyan és mire használjuk sokat elmond rólunk. A közterek az igazi közösségi helyek, a társadalom találkozási pontjai, agorák. Napjainkban a köztér értelmezése és használata átalakulóban van. Ehhez az inspiratív felfedező folyamathoz szeretnénk hozzájárulni a saját lehetőségeinken belül. Fel kívánjuk hívni az ingatlanfejlesztők, önkormányzatok és városlakók figyelmét a kihasználatlanul álló közterületek és fejlesztési területek potenciáljára. Különös fontosságot tulajdonítunk a köztéri művészet társadalom-alkotó lehetőségeire. Tanácsadás, a különböző csoportok közötti közvetítés, a párbeszéd erősítése a köztér terület feladatai.

Szomszédsági munkaterület. Az elszigetelődött, elidegenedett városlakók helyett a szomszédaira és a közösségi terekre odafigyelő, nyitott szemlélet elősegítése a csoport célja. Különösen fontos számunka a városok, városrészek, térségek identitásának erősítése, segítése. Az alapítvány nem egy lokális közösségi csoport, hanem ilyen közösségi csoportok támogatója, segítője kíván lenni.

Értéknek tekintjük a szakmai párbeszédet, az érveken és meggyőződésen alapuló vitakultúrát a városfejlesztésben, ezért véleményütköztető akciókat, workshopokat, kerekasztal-beszélgetéseket szevrezünk, online vitákat és párbeszédek moderálását végezzük. Célunk, hogy a városlakók sokfélesége megjelenhessen, hogy változtassunk azon a nézeten, miszerint a város alakítása a köztisztviselők, politikusok dolga, és nem a miénk, városlakóké. Az általunk képviselt témákban rendszeresen vállalunk előadásokat nemzetközi és hazai konferenciákon, képzéseken, egyeztetéseken, programokon. Az alapítvány rendszeresen szervez konferenciákat, segít konferenciák tartalmi struktúrájának felépítésében.

A szakmai párbeszéd fejlesztésén belül fontos célkitűzésünk, hogy a tudományos élet eredményeit minél teljesebb körben bekapcsoljuk a városfejlesztési programokba. A fenntarthatóság jegyében meghirdetett interdiszciplináris Tézis - Antitézis kiadványunk a társadalomtudomány, építész- és tájépítész, közgazdász és mérnökkutatók számára biztosít közös platformot, ahol a városfejlesztés fontos kérdéseiről alkotott elvek, célkitűzések és vélemények ütköztetésére nyílik lehetőség. Az alapítvány továbbá prioritásának tekinti a tehetséggondozó műhelyek és a tudományos diákköri kutatóműhelyek munkájának segítését, fejlesztését, az ehhez szükséges inspiráló környezet kialakítását.

Az elveken és a párbeszéden – egymás megértésén – túl azonban tettekre van szükség. Az alapítvány a számára fontos kérdésekben önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve happeningeket, figyelemfelhívó akciókat szervez azzal a kifejezett szándékkal, hogy bizonyos magatartásformákat, használati módokat, tudatosságot elterjesszünk, elérjünk. Célunk, hogy megmutassuk: összefogással mi is képesek vagyunk használni, megbecsülni és megváltoztatni a városi környezetünket, hozzáállásunkat, nézőpontunkat a városról.

Az Alapítvány nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében a működésére vonatkozó adatokat és beszámolókat az alábbi linkeken letölthető formában nyilvánosságra hozza.

Az Alapítvány nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében a működésre vonatkozó adatokat és beszámolókat az alábbi linkeken letölthető formában nyilvánosságra hozza.

• Jegyzőkönyv a 2010 évi Közhasznúsági jelentés elfogadásáról
• Közhasznúsági jelentés 2010
• Egyszerűsített éves mérleg 2010
• Közhasznú eredménylevezetés 2010

2011. június 9.

09:45 - Regisztráció

10.15 – Megnyitó: Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete, Tarlós István,
Budapest főpolgármestere

10.40 – Egy új városrész (Stockholm Royal Seaport) zöld szemmel
Cecilia Johansson, Vinnova, Svéd Állami Innovációs Hivatal

11.20 – Hogyan csökkentsük ökológia lábnyomunkat svéd megoldások segítségével?

• 11.20 – Otthon, a háztartásokban
  Takács János, Electrolux kelet közép európai régió holdingvezető, Electrolux Lehel Kft. vezérigazgató
• 11.40 – Szélessávú kommunikáció segítségével
  Jakab Roland vezérigazgató-helyettes, Ericsson Magyarország Kft.
• 12.00 – Zöld területek növelésével - Sándor Tamás, ügyvezető igazgató, S-tér Kft.

12.20 – Ebéd

13.20 – Hogyan csökkentsük ökológia lábnyomunkat svéd megoldások segítségével? - folytatás

• 13.20 – Környezettudatos irodaházakkal: miért jó választás?
  Pados Gábor, projekt menedzser, Skanska Property Hungary Kft.
• 13.40 – Iskolákban, irodákban, idősotthonokban
  Istiván Rita, ügyvezető igazgató, Kinnarps Hungary Kft.
• 14.00 – A média segítségével - Izbéki Gábor, főszerkesztoő Metropol
• 14.20 – Eco-Motorizációval - Andrew Prest, ügyvezető igazgató, Polar Mobil Kft.

14.40 – Kávészünet

15.00 – Hol tart mindebben Magyarország? Ember a Városban Alapítvány

• Városi élet - Fleischer Judit, város szociológus, Ember a Városban Alapítvány Think-tank
• Zöld kommunikáció - Ort Attila, Ombrello Network
• Zöld építkezés - Dr. Czakó Veronika, városi klímapolitikai szakérto, Ember a Városban Think-tank

16.00 – Konferencia zárása

2011. március 31.

13.30-14.00
Regisztráció

14.00
Megnyitó - köszöntő: Ort Attila kuratóriumi elnök, Ember a Városban alapítvány,
Simon Ingram-Hill igazgató, British Council

14.10
KEREKES György, főosztályvezető, Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály - megnyitó
A művészet szerepe a városfejlesztésben – a fővárosi önkormányzat irányelvei

14.20
Victoria THORNTON, Open-City, alapító-igazgató
Hogyan lehet a művészetet belevarázsolni a fejlesztésekbe

14.45
RADVÁNYI Gábor, főépítész, Futureal Holding Zrt
Művészeti megoldások a városfejlesztésben - a meghökkentéstől a sikerig: a 3K projekt a megbízó
és finanszírozó szemével

15.15
Kávészünet

15.30
Ewa AYTON, regionális vezető, British Council,
A Creative Cities projekt; A város és a művészet találkozása Törökországban – a My City projekt

15.50
Justine SIMONS, projektvezető, Greater London Authority
A Fourth Plinth projekt története, menedzsmentje és hatása a városra

16.20
Művészeti kerekasztal: Kortárs köztéri művészet és befogadása Magyarországon, a művészet hatása
a városfejlesztésre.
Résztvevők:

• Kovács Csaba belsőépítész - Ásztai Bálint építész, Szabadság téri interaktív szökőkút
• Sípos Marica szobrászművész, 1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert
• Ocztos István, Élő tűzfalak projekt
• Orosz Richárd 1000% művészeti csoport Én-te-ő Nyugati téri felüljáró projekt
• Rákossy Péter, Tehnica Schweiz

17.00
Kávészünet

17.20-18.20
Kerekasztal beszélgetés fejlesztők, önkormányzatok, művészek között - létezik-e közös nevező? Hogyan válhat realitássá a köztéri művészet? Katalizátorok és erővonalak.
Résztvevők:

• Neil Harris, Relationship Manager, Visual Arts (Public Realm), Arts Council England
• Rachel Fleming-Mulford, Open-City / Art in the Open Manager
• Tóth-Deme Miklós ingatlanfejlesztő
• Eszter Elemér, Portus Buda Group, ingatlanfejlesztő
• Tihanyi Dominika, Új Irány

18.30-19.30
Zárszó, koccintás

2011. április 1.

9.00-12.00
A művészet helye a fejlesztésben. Helyszíni bejárás külföldi vendégeink részvételével.
Lehetséges művészeti ötletek, pályázati kiírás megfogalmazása. Ismerkedés a területtel, tulajdonos, fejlesztő, kurátorok, művészek ötlet-börzéje - helyszíni tudósítás.

15.00
Ablakok a város emlékezetébe - emlékmű tisztítással összekötött várostörténeti biciklis túra.